Panasonic Lumix S1R: Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének fényképezése - Bencze-Kovács György

Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye - Fotózta: Bencze-Kovács György - Panasonic LUMIX S1R fényképezőgéppel

Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének fényképezése az Országházban

Olvassa el a fotózás részletes történetét a tervezéstől a kivitelezésig!

Fotózta és a cikket írta: Bencze-Kovács György

Rövid összefoglalás a fotózásról:


A fotók Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotásáról készültek, mely az Országház legmonumentálisabb olajfestménye. Az 1356 x 450cm-es nyomtatáshoz használt 812 megapixeles (48 832 x 16 648 pixel) képfájl a Panasonic Lumix S1R nagyfelbontású módjában készült 6db, eredetileg. 186 megapixeles rész-fotóból lett összeillesztve. A fotóból készült reprodukció a szegedi Móra Ferenc Múzeumban látható. A kiállítás linkje a szegedi Múzeum honlapján: Honfoglalás – Ahogy Munkácsy megfestette (Móra Ferenc Múzeum)

FELKÉRÉS - FELADAT

A szegedi Móra Ferenc Múzeum, Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményéről tervezett egy kiállítást idén tavasszal. A festmény jelenleg az Országházban található, egy a festőről elnevezett tárgyalóteremben.

A kiállításon szerették volna érzékeltetni az eredeti festmény monumentalitását is, ezért egy eredetivel megegyező méretű, jó minőségű nyomat elkészítése mellett döntöttek.

A nyomat elkészítéséhez szükségük volt egy nagy-felbontású, részletgazdag digitális fotóra az eredeti festményről. A szegedi Múzeumtól és a nyomtatást kivitelező cégtől az a kérés érkezett hozzánk, hogy olyan digitális fotóra lenne szükségük, amiből legalább 150 DPI-vel ki tudják nyomtatni a képet. Esetleg a 72 DPI is megfelel nekik, ha nincs jobb.

Az Országgyűlési Múzeumban a felkérés idején rendelkezésre álló, legnagyobb felbontású fotóból kb. 30 dpi-vel lehetne eredeti méretben nyomtatni. Ez a fotó még 2016-ban készült Sony Alpha 7R2-vel és Sigma 1,4/35mm-es objektívvel. A végleges kép 3db, eredetileg 42 Megapixeles rész-képből lett összerakva. A 2016-ban készült fotó ezen a linken érhető el a festményről.
A FESTMÉNY HELYE, PARAMÉTEREI

  • A Honfoglalás egy több szempontból is nehezen fotózható festmény.
  • Jelenleg az Országház Munkácsy termében van a festmény.
  • A terem Házelnöki tárgyalóteremként funkcionál. Még az Országházban dolgozók is csak ritkán, külön engedéllyel, előre egyeztetett időpontban mehetnek be a terembe.
  • A Munkácsy terem turisták, házlátogatók elől elzárt része az Országháznak.

A terem a festmény jobb oldala felől

A festmény története

Munkácsy Mihály, Honfoglalás (1893), Munkácsy terem, Országház, Budapest, Magyarország

A kép Anonymusnak a Gesta Hungarorumban megírt legendájának azt a pillanatát ábrázolja, amikor Salán vezér követei tizenkét fehér lóért cserébe egy nyaláb füvet Alpár homokjáról és egy korsó Duna vizet adnak át Árpád fejedelemnek.

1891-ben az akkor épülő Országház számára megrendelt Honfoglalás című képhez különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített, modelleket, kosztümöket és kellékeket gyűjtött hozzá.

A festőt a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága is segítette az anyaggyűjtésben. Titkárával, Écsy Ferenc József festő-fényképésszel együtt járta be az országot és hiteles kellékeket és eredeti viseleteket gyűjtött, valamint magyar, szláv és egyéb anatómiai típusokat keresett, és fényképezett. Titkára mellett többek között Schabinsky László fotográfus is segítette a modellfotók elkészítésében. Nagykovácsi, Szentes, Csongrád, Kolozsvár, Vajdahunyad, Tiszadob, Tőketerebes és Miskolc voltak az utazás ismert állomáshelyei.

1893-ban fejezte be a Honfoglalást, s az év végén be is mutatták a párizsi Georges Petit Galériában, később pedig Magyarországon is.

A Budapesti Hírlapban így írt a napilap főszerkesztője, Rákosi Jenő 1893. május 2-án Munkácsy nagyméretű történeti kompozíciójáról, a Honfoglalásról: „Elmentem Párisba csak azért, hogy lássam Munkácsy képét a honfoglalásról, mielőtt a közönség szeme elé kerül. (...) Délelőtt tette meg a Mester a képen az utolsó ecsetvonásokat, délben néhányan reggelire gyűltünk össze a műteremben. A vászon, az óriás műterem hátsó falával parallel, egy külön konstruált hengeren lógott, a melynek segítségével könnyen lehetett egy süllyesztőbe bocsátani és feljebb húzni a szerint, a mint a művész az alján vagy a felső részén óhajtott festeni. A kép másfél évig készült.”

forrás: Wikipedia és http://pestbuda.hu/

A fotózásról részletesen

A festmény majdnem kitölti a terem egyik falát. Nehéz egyben látni, felfogni a hatalmas képet, mert nem lehet eléggé távolról nézni, és a terem középvonalában három gyönyörű csillár is található, amelyek a festmény előtt lógnak.

Néhány kép a helyszínről

A terem a festmény bal oldala felől

A teremben kétféle, szabályozható világítás van. Külön lehet kapcsolni a csillárokat és a festményre irányított mennyezeti lámpákat, amiket "Tárlat világításnak" neveznek.

Így néz ki a kép, ha a terem középvonalában a szőnyegen álló állványról, 16mm-es objektívvel FF-érzékelőre fotózzuk úgy, hogy a csillárok még épp nem lógnak bele a képbe. Minimalizált trapéztorzulással fotózva - a festmény a képmező felső részére komponálva (Országház, Munkácsy terem, a festmény 16mm-es objektívvel).

Az előző fotó készítésének helyét az állvány jelöli (Országház, Munkácsy terem, a 16mm-es objektívvel készült kép helye).

A NAGYFELBONTÁSÚ FÉNYKÉPEZÉS TERVEZÉSE

Megjegyzés: A kért felbontású fotóhoz kb. a Hasselblad H6D-400c Body Digitális fényképezőgép lenne ideális. De ezzel is csak minimum 2db vagy több képből lehetne összerakni a kért felbontásnak megfelelő képet (ha a nagyobb érzékelő nem okoz további problémákat...).

ALAPHELYZETA Honfoglalás festmény elhelyezése nem teszi lehetővé, hogy a reprodukciós fényképezés optimális feltételei szerint készítsünk róla fényképet.

1. A belógó csillárok miatt, a képre nem lehet merőlegesen beállni. A lehető legkisebb torzulással (ahol már nem lógnak bele a képbe a csillárok) a terem közepén lévő asztalsor ablak felőli szélétől kellene fényképezni létráról. Kérdés, hogy sikerül-e összehangolni a megfelelő mélységélességhez (a kép alsó és felső széle is éles) szükséges blendeértéket, az objektív legjobb rajzával és a használható ISO értékekkel, az adott világításnál úgy, hogy a diffrakció még ne tegye értelmetlenné a nagy felbontású fényképezést.

2. A fényképezőgépnek körülbelül 3-4 méter magasan kell lennie, ahol biztosítani kell a nagyfelbontású (egy felvétel 8db expozíció), hosszú expozíciós fotókhoz szükséges rezgésmentes pozíciót. Ehhez dedikált állvány nem áll rendelkezésre. A megvalósításhoz minimum szükséges kettő darab létra, egyik a fotósnak másik a gépnek. A gépnek bármilyen magas stabil állványzat is megfelel, amihez lehet állványfejet rögzíteni, és stabilan, biztonságosan lehet mozgatni a teremben az asztalsor széle mentén. Ha csak egy létrát használnánk, a gép és a fotós számára, nehéz lenne kiküszöbölni a bemozdulást.

3. Nem lehet a repróhoz ideális világítást elhelyezni a kép körül, mert a képhez viszonyítva a terem nagyon szűk. (A 13,5m-es festmény keretének bal és jobb szélétől a falig mindkét oldalt 2,1 m távolság van, a festmény keretének alsó szélétől a padlóig alul kb. 2,3m távolság van, a festmény keretének felső szélétől a mennyezetig felül kb. 80cm a távolság)
Az adott teremvilágítás pedig a tesztek alapján nem alkalmas a a festmény megvilágításra, mert nem szimmetrikus és a kép felső részét nagyon erősen világítja meg, ráadásul fotózásnál a képről tükröződnek a lámpák, durva csúcsfényeket, kiégéseket okozva.

4. Nem lehet kellően hosszú gyújtótávolságú objektívet használni, mert a festmény és a szemközti fal távolsága csak alig több, mint a kép hosszabbik oldalának a fele.
Helyszíni gyors-próba alapján ha vertikális pozícióban készítenénk a rész-képeket, akkor 35-40mm körüli gyújtótávolságú objektívvel kellene fotózni a FF méretű érzékelőre.
Ilyen látószögnél nagyon kevés objektív tud éles, részletgazdag képet a képsarkokban is, pedig ez alapvető a repróhoz. Minél nagyobb látószöggel fényképezünk, minél közelebb vagyunk a festményhez, annál inkább látszódnak, tükröződnek a kép felületén a környezet fényfoltjai.

5. Nappal a képpel szemközti körablakok fénye tükröződik a festmény felületén. Takarni nem lehet őket, ezért akkor kellene fotózni, amikor kint már sötét van. Bizonytalan, hogy engedélyezik-e. A következő, telefonnal készült képen jól látszik a képpel szemközt magasan lévő kerek ablakok tükröződése, lekapcsolt teremvilágításnál:

6. A festménnyel szemközti hatalmas, kívülről zsaluval zárt ablakok pedig "tükörként" viselkednek, ahogyan a következő képen látszik, és nagyon lerontják a megvilágított festmény brillanciáját - takarni kellene őket.

7. A terem folyamatos használata miatt, nagyon nehéz bejutni a terembe, ezért valószínűleg csak egy rövid próba-lehetőség lesz a fotózás előtt. Tehát kísérletezésre nem nagyon van esély.

A Munkácsy terem mérete a fotózás tervezésekor rendelkezésre álló adatok alapján:

  • Terem hossza=17,8m, szélessége=8,5m, magassága=8,1m (kb.).
  • A festmény mérete: 1356 x 450cm = 533,86 x 177,17 inch, de lehet, hogy 13,5 x 4,9m - kérdés, hogy kerettel vagy anélkül? Az oldalak aránya 3:1 (vagy 2,755:1 kerettel ?).
  • Festmény keret alsó szélének távolsága a padlótól 2,3 m-en van, a felső 7,3m-re /kapott adatok alapján/.

A bizonytalan adatok miatt pontos mérés szükséges, mert a trapéztorzult részképek összerakása után nagy valószínűséggel korrigálni kell az adódó festmény-méretet a valós, mért méretnek megfelelően.

MIVEL FÉNYKÉPEZZÜNK?

Felbontás - összefüggések (egy kis matek)

  • Ha az elképzelések nyomán 150dpi-ben szeretnének egy az eredetivel megegyező méretű nyomatot, akkor a festmény mérete alapján: 80 079 x 26 575 pixeles kép kell hozzá, ami 2 128 Megapixelt jelent! (2 128 099 425‬ pixel).
  • Ha 72dpi-ben szeretnének egy ugyanekkora nyomatot, akkor: 38 438 x 12 756‬ pixeles kép kell hozzá, ami 490 Megapixelt jelent! (490 315 128 pixel‬)

Pixel- és fájlméretek a rendelkezésre álló digitális fényképezőgépeknél:

  • 42 Megapixeles gépnél (Sony 7R3): 7 952 x 5 304 pixel
  • 46 Megapixeles gépnél (LUMIX S1R): 8 368 x 5 584 pixel
  • 46 Megapixeles gépnél (LUMIX S1R) Nagyfelbontású vagy PixelShift módban: 16 736 x 11 168 pixel = 186 Megapixel (PixelShift 8db expóból). Mi az a PixelShift? Pl. itt ezen a linken lehet róla olvasni.

Ebből már látszik, hogy a 150DPI-s felbontáshoz a nagyfelbontású módban kellene vízszintesen két sorban részlet fotókat készíteni, majd ezeket utólag egyesítve adódhatna egy 130 DPI-t megközelítő felbontás. Valószínűleg ez nem fog összejönni a lehetőségek adta kereteken belül.

Ha a fényképezőgép szenzor hosszabbik oldalának a pixel száma feleltető meg a festmény repró magasságának, akkor kb. 5-10 darab, PixelShift módban, kellő átfedéssel készült fotóból lehet majd utólag összerakni a nagyobb felbontású képet, ami jó esetben megfelel a minimális 72dpi-s elvárásoknak.

Egyértelmű volt, hogy két lehetőség közül a PANASONIC LUMIX S1R-rel, nagyfelbontású módban kell elkészíteni a szükséges rész-képeket.

A pixeleltolásos, nagyfelbontású vagy PixelShift módban készült fotó nem lesz azonos részletgazdagságú a fizikailag is azonos számú képpontot tartalmazó szenzor képevel, de lényegesen jobb felbontást ad, mint a normál módban készült fotó.

A SZÜKSÉGES OBJEKTÍV KÉRDÉSE

Törekedni kell az érzékelő felüleltének maximális kihasználása, az ehhez legalkalmasabb objektív kiválasztására. Olyan objektívre van szükség, amelynél a rajzolt kép teljes felületén egyenletesen jó a felbontás, már a diffrakciós határ előtti blendeértékeknél.

Le kell tesztelni, hogy az adott objektív a diffrakciós határ előtti blendeértékeknél képes-e élesen, részletgazdagon leképezni a festmény alsó és felső szélét egyszerre (megfelelő mélységélesség).

A fényképezőgép nagyfelbontású módjánál a leghosszabb használható expozíciós idő 1 másodperc.

A lehető legjobb képminőséghez, a finom részletek megőrzéséhez max ISO 400, de inkább alacsonyabb érzékenységet kellene használni.

FULL FRAME érzékelőnél 40Megapixel körül elméletileg már 8-as blendénél is lágyítja a képet, részletvesztést okoz a diffrakció. Egy írás a Diffrakcióról aminek a linkje itt található.

Reprodukciós feladatokhoz csak a fix gyújtótávolságú objektívek jöhetnek szóba. A legjobb zoom-objektíveknél sincs a teljes képmezőben egyenletesen magas felbontás, főleg 8-as blende alatti értékeknél.

Hosszú ideig nem sikerült időpontot kapnunk a teremben való mérésekhez, próbákhoz, az ideális gyújtótávolság, próba alapján történő meghatározásához.

Ennek hiányában ismét egy kis számolás következett:

A rendelkezésre álló alaprajzok alapján a festménytől kb. 5m-re, a terem közepén lévő asztalsor ablak felőli szélétől lehetne fotózni.

35mm-es objektív - Látószög FF szenzoron: 54°, 38°, 63° (vízszintes, függőleges, átlós)

  • Kellene a f.gép képtől való minimum távolsága, ahol már belefér a kép magassága (5m) a 35mm-es objektív látómezejébe.
  • A hosszabbik oldalhoz tartozó, 54°-os látószögbe kell hogy beleférjen a kép magassága.
  • Ideális, merőleges rálátás esetén a 27fokhoz(szögfelező) tartozó tg érték: 0,5095 (függvénytáblázatból, aminek linkje itt található).
  • Ez alapján tg 27fok = festménymagasság fele/keresett távolság a képtől.
  • A keresett minimum távolság ebből 4,9m-re adódik. Az asztalok ablak felőli széle kb. 5m-re van a képtől - eszerint a 35mm-es objektív megfelel.
  • Ha 4,6m-es kép-magassággal számolunk, akkor 4,51m-re adódik a minimum távolság.
  • Ha ugyanabból a távolságból, de nem a képre merőlegesen, szimmetrikusan, hanem kicsit lentről ferdén állunk be a képre, ahogyan a valós helyzet diktálja, akkor a szükséges látószög csökken.

40mm-es objektív - Látószög FF szenzoron: 49°, 34°, 57° (vízszintes, függőleges, átlós)

  • Kellene a f.gép képtől való minimum távolsága, ahol már belefér a kép magassága (4,6m) a 40mm-es objektív látómezejébe
  • A hosszabbik oldalhoz tartozó, 49°-os látószögbe kell hogy beleférjen a kép magassága.
  • Ideális, merőleges rálátás esetén a 24fok 30perc -hez(szögfelező) tartozó tg érték: 0,4557 (függvénytáblázatból, aminek a linkje itt található)
  • Ez alapján tg 28fok = festménymagasság fele/keresett távolság a képtől.
  • A keresett minimum távolság ebből 5,05m-re adódik. Az asztalok ablak felőli széle kb. 5m-re van a képtől - eszerint a 40mm-es objektív is megfelel, sőt ideálisnak tűnik.
  • Ha 5m-es kép-magassággal számolunk, akkor 5,5m-re adódik a minimum távolság
  • Ha ugyanabból a távolságból, de nem a képre merőlegesen, szimmetrikusan, hanem kicsit lentről ferdén állunk be a képre, ahogyan a valós helyzet diktálja, akkor a szükséges látószög csökken.

Fentiek alapján a 40mm körüli gyújtótávolság lenne ideális.

  • Ezután az Internetes tesztek következtek (egy vázlatoldal a kereséshez: 35-40mm-es objektívek linkje itt található).
  • A tesztek alapján egyetlen 40mm körüli objektív volt képes már f4-5,6-on is egyenletesen magas élességre a teljes FF képérzékelőn: a Sigma 40mm f/1.4 DG HSM Art (egy össszehasonlító tesztoldal)
  • A továbblépéshez szükség volt egy tesztpéldányra, hogy az objektív valóságban is hozza-e a magas felbontást f5,6-f7,1 blendeérték között?
  • Valamint hogy a nem merőleges beállás miatt, az adódó mélységélesség-tartományba belefér-e kellő élességgel a festmény felső és alsó széle egyszerre?

Tesztképek készítése

  • A FOTPLUS-tól (és a SIGMA-tól) sikerült kölcsönkérni egy Sigma 40mm f/1.4 DG HSM Art és biztonsági tartaléknak egy Sigma 35mm f/1.4-es ART objektívet is a próbafelvételekhez.
  • Első körben az objektív által rajzolt kép minőségét kellett ellenőrizni a műteremben, tesztábra segítségével. Minden a leírások szerinti volt f5-ös blendétől már szinte azonosan magas a felbontás a kép közepétől a képsarkokig.
  • Már csak az volt kérdés, hogy kapunk-e időpontot a Munkácsy termebe a további tesztekhez. Végül ez is sikerült.

Tesztfotók készítése a karbantartóktól kapott létra, egy monopod, C-klamp és fogaskerekes állványfej segítségével. A mérőszalag a szükséges magasság meghatározásában vesz részt épp.

Országház - Munkácsy terem - 1. tesztkép

Országház - Munkácsy terem - 2. tesztkép

Országház - Munkácsy terem - 3. tesztkép

Országház - Munkácsy terem - 4. tesztkép gömbkamerával

Ellenőrizni kellett:

  • Megfelel-e a 40mm-es objektív?
  • Állvány magasság?
  • Mélységélesség tartomány, amiben a kép felső és alsó széle is kellően éles

A tesztek eredménye:

  • A 40mm-es objektív optimálisnak tűnt.
  • A tesztek szerint, a nem merőleges beállás miatt az ideális az f6,3-f7,1-es blende lenne, ISO 100-400-on, 05 sec-nál rövidebb exp. idővel a LUMIX S1R Nagyfelbontású módjában.
  • A maximális 1 másodperces expozíciós időhöz közeli idő kerülendő, mert egy furcsa hiba léphet fel: a világosabb részletekben az apró sötétebb pöttyöket (és fordítva) kompenzálni, retusálni akarja a gép szoftvere.
  • Már csak az maradt kérdéses, hogy majd a végleges világítás ad-e annyi fényt, hogy a fenti expozíció megvalósulhasson, mert annak kipróbálására nem volt lehetőség.

Fényképezés tervek - prioritás szerint, amire lesz idő

  1. Részképek a fényképezőgépgép függőleges tájolásában egy sorban - 40mm-es objektívvel, nagyfelbontású módban.
  2. Teljes festmény - 14mm-es vagy/és 12mm-es objektívvel, nagyfelbontású módban is.
  3. Részképek a fényképezőgépgép vízszintes tájolásában, két sorban -- 70mm-es objektívvel, nagyfelbontású módban
  4. Több részletkép - nagyfelbontású módban

További rész-feladatok:

  • A festmény lemérése - szükség van a festmény pontos méreteire kereten belül és azon kívül, valamint a keret méreteire is, mert arról is készül reprodukció.
  • Fotózás előtt be kell állítani az asztalsor széle és festmény síkjának párhuzamosságát!
  • A rész-fotók készítéséhez jelölni kell a fotózás pontjait az asztalon, vagy a szőnyegen.

A VILÁGÍTÁS TERVEZÉS

A meglévő eszközökre hagyatkozhattunk.

A festmény jelentős része fényes lakkozott felületű, ezért főleg a sötétebb részeken fényfoltként, tükröződésként jelentkezik minden környezeti fény, aminek a tükröződése optikai-geometriai alapon látható lehet, ha a festményt, mint elméleti tükör felületet nézzük.

Minél közelebbről fotózzuk a festményt, annál szélesebb szögben tükröződnek a környezet fényei. (Ha távolabb megyünk a festménytől - minél inkább teleobjektívvel fotózzuk -, kevesebb környezeti tükröződés lesz látható.).

Csak az indirekt és a direkt világítás ötvözése jöhetett szóba a rendelkezésre álló felszereléssel.Az elképzelés az volt, hogy a lehető legegyenletesebb világítás érdekében a képet fentről és lentről kell megvilágítani.

Felső világítás:

  • A fa mennyezetre világít a két arányosan elhelyezett, nagy teljesítményű, 5000K-es szoftboxunk. Onnan kap indirekt fényt a festmény.
  • Első próbálkozásnál a lámpák az asztalokról világítottak a mennyezetre, de nem működött jól a világítás, mert a mennyezet festmény felőli szélén lévő tárlat-lámpák takaróüvegei a festményre reflex-fényfoltokat dobtak.
  • Több próbálkozás után végül a padlóról, az asztalok takarásából világítottak a szoftboxok a mennyezetre, úgy hogy ne érje direkt fény a festményt.

Alsó világítás, a világítás összehangolása:

  • Négy darab kisebb szoftbox egyenletesen elosztva a festmény előtt a szőnyegen, változtatható színhőmérsékletű Fotó-LED-ekkel. A lámpák a kép előtt a padlóra helyezett kb. 15m hosszú, 1-2m széles fehér reflex anyagra világítanak, ahol a világítás színhőmérsékletét a mennyezetvilágításból adódó, a festmény felületén mért WB-értéknek megfelelően kell beállítani.
  • Az alsó és felső világítás erősségének összehangolásához a felső lámpák teljesítménye változtatható.

ÁLLVÁNY(ZAT) A FOTÓZÁSHOZ

  • A próbafelvételek alapján a 40mm-es objektívvel a fényképezőgépnek 320cm magasan kell lennie, ahol biztosítani kell a nagyfelbontású, hosszú expozíciós fotókhoz szükséges rezgésmentes pozíciót. Ehhez dedikált állvány nem áll rendelkezésre.
  • Az állvány mellett szükséges egy létra is a fotósnak, amiről be tudja állítani a gépet, mert nem állhat ugyanazon az állványon, mint a fényképezőgép.
  • Végül az Országház karbantartóitól sikerült kölcsönkérni egy megfelelő magasságú létrát.
  • A fényképezőgép tartója végül egy kar nélküli boom-állvány és egy stúdióállvány egyesítéséből készített 4m-re is kihúzható állvány lett, amire egy fogaskerekes állványfej került. A rezgéscsillapítását gumipókok segítették.

Országház - Munkácsy terem - Az állvány és a létra a fotózáshoz

A FÉNYKÉPEZÉSAz esti fényképezéshez június közepére kaptunk időpontot. Délután háromtól éjfélig lehettünk a teremben, közben egy őr biztosította a helyszínt.

Első lépés a kép lehető legpontosabb lemérése volt

4-5 mérés készült mindegyik méretről és azok átlaga adta a kép pontos méreteit
Eszerint a festmény mérete a kereten belül, ami látszik a festményből, átlag: 4452 x 13490 mm - ez egy nagyon fontos adat lesz majd a digitális kép végleges méretének beállításához.

A festmény keretét is részletesen le kellett mérni, mert az alapján szeretné a szegedi Múzeum a reprodukció keretét elkészíteni (a rajzot Nagy András kollégám készítette).

Országház - Munkácsy terem - Vázlat és fotó a festmény keretéről (készítette: Nagy András)

A terem közepén lévő asztalsor széle lesz a "vezetősín" a fotók elkészítéséhez, ezért ellenőrizni kellett hogy a kép síkja és az asztalok széle párhuzamos-e, valamint hogy a távolság valóban 5m körül van aktuálisan - asztal széle a festmény alatti falburkolattól- ahol a fényképezőgép állvány állt: 4845 mm.

A terem rendezése, az állványzat felépítése, a világítítás beállítása eltartott este 8-ig, viszont a nyugati tájolású körablakok még nagyon sok fényt adtak a festményre.

21h után lehetett csak elkezdeni az érdemi munkát.

A festménnyel szemközti nagy ablakokra is sikerült rögzíteni egy fekete anyagot (mezőgazdasági takaróanyag), így nem rontották a kép brillanciáját.

Gömbpanorámakép a fotózás előtt, még világos van kint:

Google Fotók link a képhez: https://photos.app.goo.gl/stthkawcJg7Kp68x5

Országház, Munkácsy terem, gömbpanoráma a középső csillár alól, fotózás előtt

Gömbpanorámakép a fotózás előtt, felkapcsolt teremvilágítással:

Google Fotók link a képhez: https://photos.app.goo.gl/igt9YGxuxmDxQffU6

Országház, Munkácsy terem, gömbpanoráma a középső csillár alól

Gömbpanorámakép a fotózás közben

Google Fotók link a képhez: https://photos.app.goo.gl/Qkd39txbAymWfWmv5

Országház, Munkácsy terem, gömbpanoráma a középső csillár alól, fotózás közben

Végül 6 pozícióból készültek a részképek

Minden pozíciónál több fotó természetesen. Különböző blendeértékekkel, minden értékhez minimum 2-3 nagyfelbontású kép, mert a lehetséges technikai hibák (bemozdulás, exp. hiba, élességprobléma...) nagyfelbontású módban (csak RAW lehetséges) csak utólag, számítógépen ellenőrizhetőek. Az idő szűkössége sem tette lehetővé a helyszíni ellenőrzést.

Az állvány stabilitása nem volt a legjobb, ezért minden expó előtt hosszú időt hagytam a rezgések csillapodására (sajnos a LUMIX S1R nem tartalmaz elmozdulás/rezgés-érzékelőt).

Az exponálás az androidos applikációval történt.

A fény kb. 1,5 fényértékkel kevesebb volt az optimálisnál, de ezt feldolgozásnál lehetett korrigálni. Az alsó világítás nem lehetett indirekt, mert túl gyenge lett volna.

Éjfélkor abba kellett hagyni a munkát, a tervezett fotózások közül csak az első kettőt sikerült megvalósítani:

  • az 1. Részképek a fényképezőgépgép függőleges tájolásában egy sorban - 40mm-es objektívvel, nagyfelbontású módban
  • és a 2. Teljes festmény - 14mm-es vagy/és 12mm-es objektívvel, nagyfelbontású módban is.

A 6 db rész-kép


Országház - Munkácsy terem - A 6 darab képrész

Mindegyik kép 186 Megapixel, így az utómunkák is sokáig tartottak egy átlagos képfeldolgozó számítógépen.

Első körben a legjobban sikerült képeket kellett kiválasztani mindegyik pozícióhoz, majd kísérletek következtek, hogy először érdemes korrigálni a trapéztorzulást, aztán összefűzni a képeket vagy először összefűzni, aztán korrigálni...

Sajnos a LightRoom nem tud kezelni ekkora képeket egyben, így csak a Photoshop Merge funkciója maradt a képek egyesítéséhez.

Sok próbálkozás és rengeteg gépidő után végül egész jó lett az eredmény, ez lett a végleges képkivágás

Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének fényképezése - Országház, Munkácsy terem - Fotózta:Bencze-Kovács György - Panasonic Lumix S1R fényképezőgéppel - 6db fotóból összefűzött fotó a Honfoglalás festményről

A festmény valódi mérete és a fotók összeillesztése után "adódó" képméret

Ki kellett számolni a fotózás előtt mért értékek alapján, hogy a fotózás eredményeként kapott végleges képkivágásnak mekkora legyen a mérete.

Ehhez kellettek a keret részleteinek méretei

  • Keret aranyozott része: 75mm széles fent, 60mm széles bal és jobb oldalon, valamint lent.
  • Aranyozott rész és a vászon látható része közötti léc szélessége: 25mm bal és jobb oldalt és lent, kb. 30mm fent.
  • Aranyozott rész külső széle és a képkivágás közötti léc-szakasz kb. 05-1cm széles.
  • Vászon látható mérete: 13 490 x 4 452 mm
A fentiek alapján a részképekből összeillesztett fotó méretét így kapjuk:
  • Magasság: 7mm +30mm +75mm +4 452mm +25mm +60mm +6 mm = 4 452+200mm = 4 655mm
  • Szélesség: 5mm +60mm +25mm +13 490 mm +25mm +60mm +5 mm = 13 490+180mm = 13 670 mm

Ha az összeillesztések után adódott kép hosszabbik oldalának méretét 13 670mm-re állítottuk Photoshopban, akkor a rövid oldalra 4 660mm adódott.

Ez nagyon jól jött ki, mint végső ellenőrzés, mert így nem kellett átméretezni a kapott képet.

A végleges képfájl PSB fájl-formátumban, 16bites csatornánkénti színmélységben, ProPhotoRGB színtérben került mentésre.

Pixel-mérete: 48 832x16 648 képpont lett, ami 812 megapixelt jelen és 90,7DPI-s nyomtatási beállításnál adja a festmény eredeti méretével megegyező nyomat-méretet.

A fájl mérete: 4,5GB

A színbeállítás

A színbeállítás is egy összetett feladat volt, részleteiről majd később kiegészítem a fényképezés leírását.

A végső, vizuális ellenőrzésben egy festőművész szín-szakértő is részt vett.

Országház, Munkácsy terem, a színbeállítás végső ellenőrzése

Országház, Munkácsy terem, a színbeállítás végső ellenőrzése

Ha újra lehetne fotózni....

Szükséges lenne:

  • +1 nagy lámpaállvány nagy 50x70cm-es szoftboxszal 5-ös E27-es foglalattal (5000K-es kompakt fénycsövekkel, mint amiket használtunk a fotózásnál).
  • +4db FOTÓ-LED-izzó, kis 40x40cm-es szoftboxokkal, állvánnyal.
  • A három nagy lámpaállvány az asztal mögött egyenletesen elosztva, a mennyezetre világít.
  • A 4000K-re állított 8db 85W-os LED-es szoftbox a festmény előtti szőnyegre terített fehér reflex-anyagra világít, nem egy vonalban, hogy a festmény alsó keretének árnyéka ne lehessen konkrét a festményen.
  • Minden más ugyanúgy, mint a 2020.06.17-i fényképezésnél.

Kb. így jönne ki az, hogy nagyfelbontású módban 0,5 másodpercnél rövidebb értékén lehetne tartani a helyes expót, 7,1-es blendénél, és ISO 400 alatt.

Cikkek, linkek a témához - Munkácsy Mihály HonfoglalásMunkácsy Mihály – 1844. február 20. – A Honfoglalás Szegeden: https://szegedpanorama.blogspot.com/2012/11/munkacsy-es-honfoglalas-szegeden.html

Honfoglalás színvázlat - GigaPan: http://gigapan.com/gigapans/118467

MEK - OSZK: https://mek.oszk.hu/04200/04238/html/szuletes.htm

Szerző: Bencze-Kovács György - Figyelem! Mind a fotók, mind a cikk kizárólag a Szerző előzetes hozzájárulásával használhatóak fel. A fotók engedély nélküli átvétele jogi következménnyel jár!

Fontos információ

Összehasonlítandó termékek
Árukereső.hu Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz

Adatvédelmi központ

Funkció és teljesítmény sütik

A Funkcionális cookie-k lehetővé teszi a honlapunknak a már megadott részletek elmentérését és ezen adatok alapján tökéletesített és személyre szabottabb funkciókat kínáljunk. Ezen cookie-k csak anonimizált információkat gyűjtenek és tárolnak, tehát ne tudják követni az Ön egyéb honlapokon való mozgását. A teljesítmény cookie-k arról gyűjtenek adatokat, hogy hogyan használják a honlapunkat. Ezeket arra használjuk, hogy jobban megértsük miként használják a honlapunkat, hogy annak tartalmát és funkcióit javítsuk. Kérjük vegye figyelembe, hogy a funkcionális és teljesítmény cookie-k kikapcsolása korlátozhatja a honlapunk bizonyos funkcióinak működését. A honlapunkon a következő Funkció és Teljesítmény sütik használjuk:

TawkConnectionTime, Tawk_*, TawkCookie, __tawkuuid, _ceg.u, _ceg.s, _utmb, _utmc, _utmv, _utmz, f5avrbbbbbbbbbbbbbbbb, _cfduid, acceptCookie
TawkConnectionTime, Tawk_*, TawkCookie, __tawkuuid
_ceg.u, _ceg.s
_utmb, _utmc, _utmv, _utmz

Feltétlenül szükséges sütik

Feltétlenül szükséges sütik olyan funkciókat biztosítanak, amelyek nélkül a honlapunk nem használhatók rendeltetés szerűen. Ezen cookie-kat kizárólag mi használjuk, ezért ezek az első fél cookie-jai. A feltétlenül szükséges cookie-k használatához az Ön hozzájárulására nincsen szükség. Ezért a feltétlenül szükséges cookiekat nem lehet be és kikapcsolni. A honlapunkon a következő Feltétlenül szükséges sütiket használjuk:

resolution, fotoplussession, language, gdpr_privacy_bar, gdpr_allowed_cookies, gdpr_consent_types

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon ún. sütiket (cookie-kat) használunk, amelyeknek célja, hogy anonimizált formában látogatottsági információkat gyűjtsön, valamint elképzelhető, hogy bizonyos szolgáltatások nélkülük nem lennének elérhetőek. Egyes cookie-k amelyet használunk harmadik személyek számára gyűjtenek adatokat, amelyeket arra használnak, hogy olyan reklámokat jelenítsünk meg mi és harmadik személyek, amelyek relevánsak Önnek. A sütikről, valamint ezek engedélyezéséről és tiltásáról az Cookie / Süti Tájékoztatóban talál részletes tájékoztatást, vagy a sütiket Ön is bármikor beállíthatja.